română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A Székely Nemzeti Múzeum évtizedei

1990-es évek: a múzeum eredeti jellege kérte alapkiállítások visszaállítása; visszaintegrálódás a magyar (a feljavított épületű Képtár esetében a nemzetközi) művészeti-kulturális-tudományos intézményrendszerbe; a részlegek autonómiája-önállósulása (a magántulajdonú kisbaconi Benedek Elek Emlékház ki is válik)

1970–80-as évek: az eredeti tervek szerinti épületbővítés, részlegek alapítása (kézdivásárhelyi, csernátoni, kisbaconi; Sepsiszentgyörgyi Képtár); skanzen kiteljesítése (Csernátonban); Baász Imre megszervezi a később nemzetközivé bővülő Medium kortárs kísérleti képzőművészeti seregszemlét; az Aluta évkönyvek a legnagyobb kisebbségi magyar szakperiodika

1960–70-es évek: Kovács Sándorral kezdve saját természetudományos, történész, néprajzos, képzőművész múzeumi szakemberek alkalmazása és jelentős munkássága; Székely Zoltán nemzetközi jelenlétet biztosít a múzeumnak régészeti kutatásaival; kora középkori magyar temetők feltárása Háromszéken
 
1950-es évek: a legnagyobb vidéki magyar múzeumi gyűjtemény a Kárpát-medencében (félmillió tétel) a levéltár kiszakításáig; úttörő szerep a román múzeumi rendszer ideológiai nyomás alatti, de alulról is kísérletezett újjászervezésében; első evolúció-központú természetrajzi kiállítás Romániában; a kommunista korszak Magyarország és Románia együttes területén első vidéki múzeumi évkönyvei (magyarul, románul)

1940-es évek: Herepei János intézete az ország államilag legtámogatottabb vidéki, Észak-Erdély egyetlen közgyűjtemény rangú múzeumában (átfogó néprajzi és levéltári kutatás; Balassa Iván indulása; Cs. Bogáts Dénes összeállítja az első erdélyi oklevélszótárat, illetve történeti tájszótárat, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ötletadóját); súlyos világháborús veszteség Zalaegerszegen; Fadgyas Anna megvédi a nem evakuált anyagot; az önálló romániai magyar múzeumi-könyvtári hálózat utóvédje Szabédi László vezetése idején

1930-as évek: Csutak Vilmos programjai – az első magyar skanzen; a természettudományos súlypontú székelyföldi kutatóutak (Bányai János és Könczei Gerő társszervezőkkel); a második komplex magyar regionális kutatóprogram a világháború előtti Balaton-kutatás után; a Székely Oklevéltár VIII. kötete (Barabás Samuval); az első kisebbségi magyar szakintézmény lebonyolította műemlékrestaurálás (Vámszer Gézával); a múzeum kezelésébe kerül a két világháború közötti egyetlen, a magyar kisebbségnek utódállamban visszaszolgáltatott vagyontömeg, a Gozsdu Alapítvány vagyonának ellentételezése

1920-as évek: az egyetlen csonkaországon kívüli magyar tudományos intézmény marad; megbecsülés a román tudomány és politika részéről; genfi néprajzi kiállítás; Bartók sepsiszentgyörgyi koncertje; a csángó folklór első fonográfos kutatása (Domokos Pál Péter); az 1929-es Emlékkönyv, egy Székelyföld-monográfia előmunkálataival; Benedek Elek utolsó, a múzeumhoz idézett mondata: „Fő, hogy dolgozzanak!”
 
1910-es évek: a múzeum a Kós Károly tervezte saját épületcsoportba kerül; Roediger Lajos volt zombori múzeumőr bekapcsolódása az intézmény munkájába; a székelyföldi szintű terepkutatások folytatása; Gyárfás Jenő megkezdi a Képtár kialakítását; a Székely Nemzeti Levéltár megalapozása; egyedülálló jogi státus (autonóm szervezet) teszi lehetővé, hogy az impériumváltáskor is a székelység tulajdonában marad
 
1900-as évek: Párizsi Világkiállítás; a nagy mikós tanár-múzeumőrök néprajzos-természettudományos-történész munkássága; a diákok (pl. Varga Nándor Lajos) bevonása; Gödri Ferenc polgármester politikai és szakmai hozzájárulása; László Ferenc megkezdi nemzetközi hírűvé váló ősrégészeti kutatásait
 
1890-es évek: a Székely Mikó Kollégium védnöksége; a magyar vidéki közgyűjteményügy intézményesülésének pillanatában a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége a kilenc támogatásra érdemesnek talált vidéki magyar múzeumból csak itt talál néprajzi gyűjteményt

1880-as évek: a Magyar Tudományos Akadémia kiadja az Apor-kódexet, az első magyar bibliafordítás zsoltáraival (a negyedik magyar irodalmi mű része); Nagy Géza kijelöli a székelység eredetének mai kérdéskörét; a székelyföldi szakszerű régészet, középkori falképkutatás, történeti migrációkutatás kezdete

1870-es évek: az özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília és Vasady Nagy Gyula alapította múzeum első részvétele nemzetközi tudományos rendezvényen (VIII. Nemzetközi ősrégészeti és embertani kongresszus, Budapest); a terepkutatás és forrásközlés megkezdése; beköltözés Imecsfalváról Sepsiszentgyörgyre

A múzeum történetéről bővebben itt olvashat.



2017.03.18
A csíksomlyói Mária-kegyszoborról és a korabeli tanúk által elbeszélt csodákról szóló könyv bemutatójára kerül sor szombaton, március 18-án 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. [ részletek ]
2017.03.16
Magyarország címere és zászlaja címmel tart előadást dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi egyesület elnöke a magyar zászló és címer napján, 2017. március 16-án 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2017.03.14
Március 14-én, kedden 18 órakor nyílik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban az a miskolci vándorkiállítás, amely Szász Endre válogatott műveit mutatja be az erdélyi közönségnek. [ részletek ]
2017.03.02
Székelykapuk régen és ma címmel gyönyörű könyvet jelentetett meg a Székely Nemzeti Múzeum. A szerző, Balassa M. Iván, a magyar építészeti szakirodalom egyik legjelesebb ismerője és régi barátja környékünknek.[ részletek ]
2017.03.03
Március 3-án, pénteken 15 órától este 19.30-ig tartó konferenciára és könyvbemutatóra várja az érdeklődőket a Székely Nemzeti Múzeum. [ részletek ]
2017.02.23
Február 23-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárának gyűjteményéből kerül közszemlére a hónap műtárgya, amely nemcsak szemet gyönyörködtető, kultúrtörténeti csemege.[ részletek ]
2017.02.16
Február 16-án, csütörtökön 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatják Bordás Beáta művészettörténész Erdélyi kastélyépítészet a historizmus korában (1840–1914) című kötetét. [ részletek ]
2017.01.26
Január 26-án újraindul a Székely Nemzeti Múzeum hónap műtárgya-sorozata, amely az izgalmas és a nagyközönség számára ismeretlen műtárgyak mellett minden hónap utolsó csütörtökén, reggel kilenctől este kilencig ingyenesen kínálja megtekintésre az intézmény aktuális időszakos kiállítását.[ részletek ]
2017.01.21
Ilés-Muszka Rudolf és Vargha Mihály szobrászati kiállítása Kézdivásárhelyen[ részletek ]
2017.01.19
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „A Doberdó hőse – Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi” című vándorkiállítása nyílik meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban január 19-én, csütörtökön 18 órakor.[ részletek ]
2016.12.31
A Bethlen Gábor Alap jelentős pályázati támogatásának köszönhetően újból nagy munkálatok folynak a Székely Nemzeti Múzeum fototékájában.[ részletek ]
2016.12.27
Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum hónap műtárgya sorozatából összeálló 2017-es falinaptár, amely megvásárolható a múzeumboltban[ részletek ]
2016.12.22
Kivételesen a hónap utolsó előtti csütörtöki napján, december 22-én reggel kilenctől este kilenc óráig látogatható ingyenesen az „Indulj el egy úton...” Kallós Zoltán című időszakos kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. [ részletek ]
2016.12.15
Az előadássorozat negyedik részében Demjén Andrea régész az utóbbi években végzett régészeti feltárások és interdiszciplináris kutatások alapján betekintést nyújt a Gyegyói-medence középkori településtörténetébe. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2015.