română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2022.03.17

Éltes Barna szobrászművész kiállítása a Pincegalériában



2022. március 17-én, csütörtökön 17 órától Éltes Barna szobrászművész újabb kiállítását nyitja a Székely Nemzeti Múzeum. A fenti térben, a hónap műtárgya köré épülő tárlat után a lenti termekben, a Lábasház Pincegalériájában látható majd válogatás a sepsiszentgyörgyi képzőművész munkáiból.

Éltes Barna kiindulópontként a következőket írja: „A táj, amelyben élünk, a táj, amelyet alakítunk és amely alakít minket. A táj elemeiből épített kompozíciók. A fa elemek leképezik az erdőt, a sár leképezi a szántóföldeket, ezek megjelenve a felületeken természetművészeti alkotásokká válnak.”
A tárlatot dr. Both Noémi Zsuzsanna történész nyitja meg.



„A bennünket alakító környezet hagyományaival alakítja vagy éppen meghatározza világlátásunkat, ízlésünket, magatartásformáinkat, életrendi normáinkat. Kell valahová tartozni, kell érezni az élmények és célok másokkal való közösségét. Önérzetet, önértéktudatot ad az, amit a nép sorsáról, harcáról, a tömegek mindig építkező, mindig alkotó életéről a történet, sajátlagosan a helytörténet elénk tár.”

Az iménti gondolatok a múlt század egyik legnagyobb kaliberű erdélyi magyar történészétől, a sepsiszentkirályi születésű Imreh Istvántól (1919–2003) származnak. Meggyőződésem, hogy azok az értékek, melyek mellett a „rendtartó- és törvényhozó székely falu” kutatója letette a voksát, Éltes Barna számára is kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak. A székely öntudat, a hagyományok tisztelete, a közösségi létforma keresése, a múltból építkező jelen igénye, a népszolgálat melletti elköteleződés mind-mind olyan alapvetések, melyek a különböző területen fél évszázados eltolódással kiteljesedő értelmiségit egy tőről fakadóvá teszik. Mindkét alkotóra jellemző, hogy a közösség múltjából merítkező tudást minden gőg nélkül, korszerű és igényes szakmai eszközökkel, önismeretet és önértéktudatot adva juttatta és juttatja vissza a közösséghez.

Nem véletlen, hogy az Éltes Barnával való találkozásaim egyik fontos állomása éppen Imreh Istvánhoz kötődik. Két évvel ezelőtt Imreh István munkásságának az örökségesítését kutatva volt alkalmam Barnával az általa készített törvényhozó székely falut ünneplő zaláni emlékjel kapcsán művészetről és az alkotói létforma mibenlétéről beszélgetni. Gondolatai egykori diákjaként, 2018 óta pedig kollégájaként ismerősen csengtek. A nagyjából két évtizedet felülelő alkotói pályán ugyanis a művek tartalmi vonatkozásában nincsenek törések.

Éltes Barna Sepsiszentgyörgyön született. A művészeti líceumban végzett festészet szakon. Ezt követően 2000 és 2005 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szobrászatot tanult. Hat évet töltött Budapesten miután hazajött Háromszékre és Feldobolyban telepedett le családjával. Néhány évig a Plugor Sándor Művészeti Líceum szobrászattanáraként működött, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum farestaurátora.

Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt, köztéri szobrai nem csak szűkebb és tágabb hazánk terültén, hanem Németországban is megtalálhatóak. Munkái műfaji tekintetben a szobrászat, a festészet és a grafika mezsgyéjén mozognak. Különböző hangsúlyokkal foglalkoznak a forma, a szín és a vonal kérdéseivel. Alkotásai között nincsenek éles műfaji határvonalak, mint ahogyan Éltes Barna különböző szerepei között is teljes az összhang. Olyan alkotóról van szó, kinek művészete mellett életének minden megnyilatkozását ugyanazon értékek vezérlik. Táborok szervezőjeként, kurátorként, restaurátorként, gyűjtőként, de magánemberi minőségeiben is hasonló célok szolgálatában cselekszik. Ezt nevezzük hitelességnek, önazonosságnak.

A jelen kiállítás részeként egyik teremben megtekinthető kisfilm és a Barnával készült interjúk jelzik, de mindenekelőtt a kiállított művek mutatják, hogy kereső, gondolkodó művészről van szó, kinek munkái csendből, figyelemből és kutatásból táplálkoznak. Éltes Barna közvetítő, tolmács szerepet vállal. Gesztus értékű beavatkozásai mintegy felerősítik a környezetből származó, oda könnyűszerrel vissza is illeszthető tárgyak saját hangját.

Tiszta forrásként tekint a régészeti, történeti és néprajzi örökségben fellelhető tárgyi kultúrára és gyakran építkezik „talált tárgyakból”, melyek esztétikáját az alkotói szándéktól idegen tényezők alakították. Ily módon váltak alkotásainak szerves részévé a fán keletkezett repedések vagy gombák, a vászon ismeretlen eredetű elszíneződései és ráncai, a deszkán ácsmesterek által ejtett „X” jelek vagy a forex lemezre teherautó által felhányt sár. A beépített tárgyak történetei tovább gyarapítják az alkotások jelentésrétegeit. Éltes Barna meggyőződése szerint nem csak a nagyban foglaltatik benne a kicsi, hanem minden kicsiben ott lakozik a nagy, az egész. Keze nyomán meghökkentő természetességgel alakul át egy gyökér vagy ág fává, egy darab deszka parasztházzá, a sár pedig magává a szülőfölddé. Azzá a szülőföldé, melyhez a művész láthatóan ezer szállal kötődik.

A Lábasház Pincegalériájában látható, 2020 és 2022 között keletkezett, egymással kommunikáló műveket a táj tematikája köti össze. Egy kiállítás-sorozat második, egyben záró darabjáról van szó. Előzménye a februári Hónap műtárgya rendezvény keretében szervezett Fent című, még megtekinthető, kamarakiállítás volt. A frissen nyílt tárlat ennek megfelelően a Lent címet kapta. Március derekára ez a szó különleges aktualitást kapott. A „lent” ugyanis angolul, más értelme mellett, nagyböjtöt jelent. A kiállítás és a művész legjobb értelemben vett puritanizmusa és valláshoz való bensőséges viszonya miatt, el sem tudnék jobb címet képzelni.

A kiállításban látható alkotások létrejöttében a véletlennek vagy „a teremtőnek” legalább annyi szerep jut, mint a művésznek és a befogadónak. Jóllehet tájképeket látunk, Éltes Barna munkái csak igen ritkán ábrázolnak. A művész által kiemelt vagy beavatkozása révén keletkezett gesztusok képzetekké alakulásában a műveket szemlélők emlékképei és ezekhez társuló érzései is fontos tényezők. Az alkotások érzékenysége éppen abban a varázslatban rejlik, melynek folytán élettelen anyagok és meghatározhatatlan formájú foltok az élet teréül szolgáló környezet, a táj képeivé alakulnak át. Annyiféle tájjá, ahány szemlélője az alkotásoknak különböző időintervallumokban akad. A művek ugyanis állandó átalakulásban vannak. Miután kezeletlen szerves anyagokból építkeznek, idővel a nedvesség, a pára, a hőmérséklet-ingadozás, illetve a mozgatás miatt, a szokásosnál nagyobb átalakuláson mennek keresztül. Alkalmazkodnak a környezethez, egyúttal pedig magukon viselik a fizikai múlandóság jeleit.

A megelevenedő tájakban az a közös, hogy kivétel nélkül az emberi élet környezetei. Emberi beavatkozás nyomait viselik magukon. A felszántott föld, a karámba terelt nyáj, az istállóba rekesztett ló, a kiirtott erdők és az elszórva megjelenő házak az ember hús-vér jelenlétéről árulkodnak. Maguk az elkészült művek hangulatok, érzések és létkérdések lenyomatai, de állásfoglalások is egyben. A kényelmes, de környezetet – és Barna véleménye szerint – lelket is roncsoló életmóddal szemben, a természettel szimbiózisban élő ember, a falusi életforma mellett teszik le a voksukat.

A csütörtökön nyílt kiállítás június 30-ig, látogatható a Lábasház pincéjében hétköznap 9 és 16 óra-, csütörtökön 9 és 19 óra, illetve hétvégén 10 és 14 óra között.

Both Noémi Zsuzsanna




2022.06.23
A Székely Nemzeti Múzeum 2022. június 23-án, csütörtökön tartja hagyományos Múzeumok éjszakája programját a sepsiszentgyörgyi Lábasházban és az Erzsébet parkban.[ részletek ]
2022.06.10
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2021. 180 oldal [ részletek ]
2022.05.26
Május 26-án, csütörtökön 17 órától kerül sor az Egy korszak lenyomata. Válogatás Szigetvári Ferenc fotóhagyatékából című katalógus bemutatására. [ részletek ]
2022.04.26
A Székely Nemzeti Múzeum a Lábasházban nyitva tartó Somogyi Győző kiállítással és egy különleges, a könyvtár egyik legrégebbi és Sepsiszentgyörgy városához szorosan kötődő műtárgyának bemutatásával kapcsolódik be a Szent György Napokba. [ részletek ]
2022.04.11
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben az 1885. április 12-i alapítási dátumhoz legközelebb eső hétvégén tartja ünnepi közgyűlését és díjkiosztó gáláját, erre idén április 9-én, szombaton került sor a hagyományos helyszínen, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. [ részletek ]
2022.03.31
2022. március 31-én, a hónap utolsó csütörtöki délutánján 17 órától bemutatjuk a márciusi hónap műtárgyát, amely szorosan kötődik az éppen látogatható időszakos kiállításunkhoz. [ részletek ]
2022.03.17
2022. március 17-én, csütörtökön 17 órától Éltes Barna szobrászművész újabb kiállítását nyitja a Székely Nemzeti Múzeum. [ részletek ]
2022.03.08
2022. március 8-án nyílik és négy hónapon keresztül látható a sepsiszentgyörgyi Lábasházban Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és grafikusművész Magyar hősök arcképcsarnoka című nagyszabású képzőművészeti kiállítása.[ részletek ]
2022.02.24
A Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. február 24-én, csütörtökön 17 órától Éltes Barna sepsiszentgyörgyi szobrászművésznek, a múzeum munkatársának nyílik kiállítása Fent címmel. [ részletek ]
2022.02.03
A nyíregyházi Kállay Gyűjteményben megnyílt vándorkiállítást március 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. [ részletek ]
2022.01.25
A járvány és a múzeum főépületének felújítása miatti költözés néhány évre szüneteltette nagy sikerű, A hónap műtárgya címet viselő sorozatunkat. 2022-ben azonban minden hónap utolsó csütörtöki napján újra közszemlére tesszük gyűjteményeink egy-egy kiemelt, különleges, esetleg soha nem látott darabját ideiglenes kiállítóhelyünkön, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2022.01.21
A 20. század elején – akárcsak Kossuth korában – a honi ipar pártolása céljából felszólították az üzlettulajdonosokat, hogy forgalmazzanak a helyi gyárak által készített termékeket, és ezáltal segítsék a helyi ipar fellendülését. [ részletek ]
2022.01.14
Több esztendőn keresztül, ahányszor Albert Ernő tanár úrnál jártunk, mindig ránk bízta valamelyik féltve őrzött kincsét. A diákjai gyűjtését, a saját jegyzeteit, az éveken át fogalmazott tanulmányait. [ részletek ]
2021.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum Pincegalériájában, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban (Szabadság tér, 7.) 2021. december 17-én, pénteken 17 órától megnyílik Baab József Visszaveszem a nevemet című tárlata [ részletek ]
2021.10.06
Gábor Áron rézágyúja a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2022.