română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.05.02

Jánó Mihály kötetének bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Jánó Mihály művészettörténész legújabb kötetének bemutatójára kerül sor május 2-án, pénteken, délután 5 órakor.
A gelencei Szent Imre műemléktemplom című kiadványt Csáki Árpád történész méltatja, aki a következőket írja a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent könyv kapcsán:
„A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.”




A gelencei Szent Imre plébániatemplom ismertetője

(Jánó Mihály: A gelencei műemléktemplom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. ISBN 978-606-8598-00-0)

„Ma egy hete folyt le az a gyönyörűséges magyar ünnep, melyen e pusztulásra ítélt, drága emlékünk újraszenteltetett. [...] Mintha, mint egy előkelő úr, mindennap külön külön megköszönte volna az öreg templom a Vele való szeretetteljes foglalkozásomat, minden nap volt egy-egy drága ajándéka, meglepetése számomra. [...] Nagyon sokat köszönhetek e kedves, öreg emlékünknek!”

A fenti sorokat Keöpeczi Sebestyén József 1932 szeptemberének elején küldte dr. Nagy Jenő ügyvédnek, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi alelnökének. Lelkesedése érthető: az említett intézmény és vezetője, Nagy Géza támogatásával Huszka József által még a 19. század utolsó évtizedeiben részben feltárt és színes rajzokon megörökített középkori falképeket megőrző, a sorozatos földrengések, majd az új plébániatemplom felépítését követően használaton kívül rekedt, egyenesen pusztulásra ítélt jelentős emlékét sikerült megmenteni.

Jánó Mihály – Keöpeczihez hasonlóan – maga is sokat köszönhet „e kedves, öreg emlékünknek”. A gelencei templomtól indulva (és hozzá folyamatosan visszatérve) vált Erdély középkori falfestészetének elemzőjévé, számbavétele mellett újabb emlékek jelzésével, feltárásával annak gazdagítójává, kutatástörténetének összegzőjévé. Falképeinek értelmezését, vizsgálatát célzó korábbi dolgozatai, szerzőként és szerkesztőként is közzétett munkáira támaszkodva most egy másik „műfajban”, a szélesebb közönség számára mutatja be a a gelencei templomot. Teszi ezt évtizedek óta szóban, most írásban, ismeretterjesztő kalauz formájában. Ezt jelzik a használt szakkifejezések, valamint a freskók és oltárképek ábrázolásain látható szentek legendáinak lexikonszerű, a törzsszöveget kiegészítő magyarázatai is.

A Nagy Lajos fényképeivel és Huszka József akvarellmásolataival illusztrált 76 oldalas kiadvány rövid település- és kutatástörténettel indít, majd a harangláb és cinterem (a 18. század derekán pusztító pestisjárványnak emléket állító kőkereszttel) felől közelítve az épület leírását nyújtja, felhívva a figyelmet a déli bejárat timpanonjának már Huszka által is lerajzolt, valamint az északi fal másfél évtizede feltárt külső falképeire. (7–21. old.)

A középkori templom belsejének, berendezésének leírásában a szerző az építéstörténetre támaszkodó időrendi bemutatás helyett a látogató szemszögéből mutatja be a teret. A kötet kiemelt figyelmet szentel a templomhajó falfestményeinek leírására. (44–65. old.) Az északi hosszfal Krisztus szenvedéstörténete és a felső regiszter Szent László-legendaciklus egységes kompozícióként való értelmezésének lehetőségére a szerző már korábbi munkáiban is felhívta a figyelmet, a déli fal képei (Alexandriai Szent Katalin legendája, Utolsó ítélet) mellett ugyanakkor Szent Jakab vértanú apostol legendájának a nyugati falon látható ábrozolását elemzi a szerző, utalva a nyugati kereszténység középkori zarándoklatainak egyik legjelentősebb központjába, a nyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető útra. A templomhajó 17–18. századi berendezéséből az 1628-ban készült festett, alakos ábrázolásokat és feliratokat is tartalmazó kazettás mennyezetet és készíttetőit, (39–43. old.) valamint az előbbivel egykorú, korábban a hajó nyugati és északi falain is végigfutó karzatot ismerteti. Az orgona vásárlását követően 1766-ban újrafestett, mellvédjén szentábrázolásokkal díszített karzattal kapcsolatban ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet a képeket megrendelő egyházpártoló családokra. (28–37. old.) A templomhajó leírása a 18. században készült mellékoltárok leírásával zárul. (22–28. old.)

A templomszentélybe lépve a szerző előbb a gótikus boltozatra, majd a további faragott kőemlékekre: az alakos gyámkövekre, a sekrestye faragott kőajtókeretre és a gótikus szentségtartó fülkére irányítja a figyelmet, jelezve az utóbbi körül töredékesen fennmaradt reneszánsz falfestményeket is. A kötetet a szentélyrész közepén álló Szűz Mária oltár leírása (68–74. old.) zárja. A szakértők által „az erdélyi barokk munkák legjobbjai” közé sorolt, eredeti színvilágát megőrző főoltár oromzatán a templom védőszentjét, Szent Imrét és a Madonnát ábrázoló olajfestmény látható.

A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.

A kötet ismertetése az alábbi oldalon olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/68178/gelencei_templomkalauz

A templom gömbpanorámás felvételei elérhetők az alábbi oldalon: http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html




2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
2019.05.16
A nagysikerű budapesti bemutatkozás után a Székely Nemzeti Múzeum Panteon című kiállítását a Csíki Székely Múzeumban mutatjuk be 2019. május- július időszakban.[ részletek ]
2019.05.04-05
A Székely Nemzeti Múzeum a Szent György Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódva rendkívüli nyitvatartással és programokkal várja az érdeklődőket. [ részletek ]
2019.04.17
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szeretettel meghív minden érdeklődőt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum SZERZETESEK ASZTALÁNÁL című vándorkiállításának megnyitójára, 2019. április 17-én, szerdán, 19.00 órára.[ részletek ]
2019.04.03
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum 2019. április 3-án, szerdán 18 órától tartja Szerelemnek szép rózsája című tavaszi hangversenyét a Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.03.28
Vetített képes előadás és mikológiai kiadvány bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.