română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.05.02

Jánó Mihály kötetének bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Jánó Mihály művészettörténész legújabb kötetének bemutatójára kerül sor május 2-án, pénteken, délután 5 órakor.
A gelencei Szent Imre műemléktemplom című kiadványt Csáki Árpád történész méltatja, aki a következőket írja a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent könyv kapcsán:
„A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.”




A gelencei Szent Imre plébániatemplom ismertetője

(Jánó Mihály: A gelencei műemléktemplom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. ISBN 978-606-8598-00-0)

„Ma egy hete folyt le az a gyönyörűséges magyar ünnep, melyen e pusztulásra ítélt, drága emlékünk újraszenteltetett. [...] Mintha, mint egy előkelő úr, mindennap külön külön megköszönte volna az öreg templom a Vele való szeretetteljes foglalkozásomat, minden nap volt egy-egy drága ajándéka, meglepetése számomra. [...] Nagyon sokat köszönhetek e kedves, öreg emlékünknek!”

A fenti sorokat Keöpeczi Sebestyén József 1932 szeptemberének elején küldte dr. Nagy Jenő ügyvédnek, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi alelnökének. Lelkesedése érthető: az említett intézmény és vezetője, Nagy Géza támogatásával Huszka József által még a 19. század utolsó évtizedeiben részben feltárt és színes rajzokon megörökített középkori falképeket megőrző, a sorozatos földrengések, majd az új plébániatemplom felépítését követően használaton kívül rekedt, egyenesen pusztulásra ítélt jelentős emlékét sikerült megmenteni.

Jánó Mihály – Keöpeczihez hasonlóan – maga is sokat köszönhet „e kedves, öreg emlékünknek”. A gelencei templomtól indulva (és hozzá folyamatosan visszatérve) vált Erdély középkori falfestészetének elemzőjévé, számbavétele mellett újabb emlékek jelzésével, feltárásával annak gazdagítójává, kutatástörténetének összegzőjévé. Falképeinek értelmezését, vizsgálatát célzó korábbi dolgozatai, szerzőként és szerkesztőként is közzétett munkáira támaszkodva most egy másik „műfajban”, a szélesebb közönség számára mutatja be a a gelencei templomot. Teszi ezt évtizedek óta szóban, most írásban, ismeretterjesztő kalauz formájában. Ezt jelzik a használt szakkifejezések, valamint a freskók és oltárképek ábrázolásain látható szentek legendáinak lexikonszerű, a törzsszöveget kiegészítő magyarázatai is.

A Nagy Lajos fényképeivel és Huszka József akvarellmásolataival illusztrált 76 oldalas kiadvány rövid település- és kutatástörténettel indít, majd a harangláb és cinterem (a 18. század derekán pusztító pestisjárványnak emléket állító kőkereszttel) felől közelítve az épület leírását nyújtja, felhívva a figyelmet a déli bejárat timpanonjának már Huszka által is lerajzolt, valamint az északi fal másfél évtizede feltárt külső falképeire. (7–21. old.)

A középkori templom belsejének, berendezésének leírásában a szerző az építéstörténetre támaszkodó időrendi bemutatás helyett a látogató szemszögéből mutatja be a teret. A kötet kiemelt figyelmet szentel a templomhajó falfestményeinek leírására. (44–65. old.) Az északi hosszfal Krisztus szenvedéstörténete és a felső regiszter Szent László-legendaciklus egységes kompozícióként való értelmezésének lehetőségére a szerző már korábbi munkáiban is felhívta a figyelmet, a déli fal képei (Alexandriai Szent Katalin legendája, Utolsó ítélet) mellett ugyanakkor Szent Jakab vértanú apostol legendájának a nyugati falon látható ábrozolását elemzi a szerző, utalva a nyugati kereszténység középkori zarándoklatainak egyik legjelentősebb központjába, a nyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető útra. A templomhajó 17–18. századi berendezéséből az 1628-ban készült festett, alakos ábrázolásokat és feliratokat is tartalmazó kazettás mennyezetet és készíttetőit, (39–43. old.) valamint az előbbivel egykorú, korábban a hajó nyugati és északi falain is végigfutó karzatot ismerteti. Az orgona vásárlását követően 1766-ban újrafestett, mellvédjén szentábrázolásokkal díszített karzattal kapcsolatban ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet a képeket megrendelő egyházpártoló családokra. (28–37. old.) A templomhajó leírása a 18. században készült mellékoltárok leírásával zárul. (22–28. old.)

A templomszentélybe lépve a szerző előbb a gótikus boltozatra, majd a további faragott kőemlékekre: az alakos gyámkövekre, a sekrestye faragott kőajtókeretre és a gótikus szentségtartó fülkére irányítja a figyelmet, jelezve az utóbbi körül töredékesen fennmaradt reneszánsz falfestményeket is. A kötetet a szentélyrész közepén álló Szűz Mária oltár leírása (68–74. old.) zárja. A szakértők által „az erdélyi barokk munkák legjobbjai” közé sorolt, eredeti színvilágát megőrző főoltár oromzatán a templom védőszentjét, Szent Imrét és a Madonnát ábrázoló olajfestmény látható.

A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.

A kötet ismertetése az alábbi oldalon olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/68178/gelencei_templomkalauz

A templom gömbpanorámás felvételei elérhetők az alábbi oldalon: http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html




2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.