română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Az emeleten az első teremben tekinthetők meg a város középkori történetére vonatkozó dokumentumok, a másik két teremben pedig az 1848–49-es szabadságharc tárgyi és írásos emlékei.
Kézdivásárhely területén az ókorban, a római uralom idején megerősített táborhely volt. Ennek tárgyi emlékeit 1852-ben hozták felszínre, de nem maradtak a városban.

Kézdivásárhely középkori várostörténetének bemutatása az első írásos említéssel kezdődik. 1407-ben Torjavásárán, a mai Kézdivásárhelyen kelt az az okmány, amely arról tanúskodik, hogy Háromszék közgyűlését itt tartották. Városi rangját és ezzel járó kiváltságait Luxemburgi Zsigmond királytól nyerte. Az erről szóló oklevél nem maradt fenn, de az 1427. május 9-én, Földváron kelt királyi rendelet Thoryauasarat városnak nevezi és kiváltságainak élvezetében megerősíti.


A város kézműves ipara és kereskedelme az erdélyi fejedelemség idején
fejlődött nagyobb mértékben, főleg azoknak a kiváltságoknak köszönhetően, amelyekkel az erdélyi fejedelmek ruházták fel a város lakóit. Torjavására Kézdi szék központja volt, és a 16. századtól a szék nevét viseli. Erről említést először 1530-ban, egy Szapolyai János által kibocsátott okmányban találunk, amely szabályozza a vásártartás rendjét, a hetivásárokat csütörtöki napra teszi, és évente három országos vásárt is engedélyez. A város levéltárában fennmaradt János Zsigmond fejedelem 1562-ben Segesváron kelt levele, amelyben a várost Kyzdy wasarhel-nek nevezi. Későbbi okmányokban már csak ebben a formában találjuk a város nevét. Báthori Zsigmond 1588. május 6-án kelt levele megerősíti a városnak a hetivásárokra és sokadalmakra vonatkozóan nyert korábbi kiváltságait.


Az erdélyi fejedelmek közül a legnagyobb mértékben Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és Apafi Mihály járultak hozzá a város gazdasági életének felvirágzásához. A kiállításon látható okmányok eredetijét a sepsiszentgyörgyi levéltárban őrzik, a céhes dokumentumok a múzeum birtokában vannak.


Az 1691-ben életbe lépő osztrák uralom
nagy mértékben gátolta a város gazdasági életének fejlődését. Ezt az is jelzi, hogy a 19. század elejéig, több mint egy évszázadon át nem alakultak újabb céhek. Az osztrák uralom idején, főleg a 18. század végén bevezetett katonai kormányzat súlyosbította a terheket, és korlátozta a polgári önkormányzat hatáskörét. Az 1764-es madéfalvi Siculicidium (székelyöldöklés) után a Székelyföldön három határőrezredet szerveztek. Ezek közül a II. gyalogezred székhelye Kézdivásárhelyen volt. A gazdasági élet terén előrehaladás csak a 19. század kezdetétől mutatkozik. A század első felében, 1807 és 1844 közt hét újabb céh alakult. Ebben az időszakban a város életében fontos esemény a Székely Katonanevelde létesítése. Ez az altisztképző intézet 1823-ban nyitotta meg a kapuit. Az itt folyó hazafias nevelésnek köszönhetően az 1848–49-es szabadságharc idején az iskola tanárai és növendékei részt vettek a jelentősebb csatákban. Az intézetben tanuló ifjakból toborzódtak nagyrészt Gábor Áron tüzérei is.
 


Két teremben az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc
tárgyi és írásos emlékeit tekintheti meg a látogató. Fő helyet foglalnak el a Gábor Áronnal kapcsolatos emlékek. Portréját Gyárfás Győző rajzolta meg. Bereckben, a szülőháza helyén álló épületen emléktáblát helyeztek el. Keresztlevele szerint 1814. november 27-én született. 17 éves korában besorozták katonának, és közel másfél évtizeden át szolgált az osztrák hadseregben. Fiatal korában megtanulta az asztalosmesterséget. 1845-ben, amikor végleg leszerelt, asztalosként dolgozott Kézdivásárhelyen is. Ennek az időszaknak az emléke a kiállításon látható fiókos íróasztal és üveges szekrény.

A tüzérségnél töltött szolgálati ideje alatt szerezte meg azokat az ismereteket, amelyek birtokában 1848 novemberében Sepsiszentgyörgyön vállalhatta, hogy a szabadságharc céljaira ágyúkat önt.


A Magyarhermány melletti bodvaji vashámorban 1848 novemberében öntötték Gábor Áron irányításával az első ágyúkat. November 28-án Sepsiszentgyörgyön sikerrel járt a próba. Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ennek hatására határozta el, hogy megszervezi önvédelmi harcát. 1848 decemberében Kiss János harangöntő mester sepsiszentgyörgyi műhelyében templomok harangjaiból 4 ágyút öntöttek. 1849 januárjától június 25-ig – amikor a cári csapatok bevonultak Kézdivásárhelyre, és feldúlták az ágyúöntő műhelyt – a többi ágyú Turóczi Mózes kézdivásárhelyi rézműves mester műhelyében készült. Századosi rangban ő volt az ágyúgyár igazgatója. A székely székekből több mint háromszáz harangot hoztak ide, ezek anyagából készültek a lyukasra öntött ágyúk. Háromszéken és a katonailag ide tartozó Bardoc fiúszékben a szabadságharc idején összesen mintegy 70 ágyút öntöttek, ebből 64 Turóczi Mózes műhelyében készült. Háza, amelynek telkén az ágyúöntő műhely volt, emléktáblával van megjelölve. 1993-ban, Turóczi születésének 180. évfordulója alkalmával a háza előtti kis téren ünnepélyesen leleplezték a mellszobrát, Vetró András szobrászművész alkotását. A szobor patinázott gipsz változatát a Petőfi- és a Bem-mellszoborral együtt a művész a múzeumnak adományozta.


Kézdivásárhely a szabadságharc idején a hadianyaggyártás központja
volt. Az ágyúöntő műhely mellett volt golyóöntő, puskaporgyártó, gyutacskészítő műhely is. Az ágyúcsöveket a kovács- és kerekesműhelyekben szerelték ágyútalpra.

Az akkor öntött ágyúk közül egyetlen eredeti példány került elő 1906-ban, egy építkezés alkalmával, a hajdani Kapitányi szállás, a mai kórház udvarán. Ezt jelenleg Bukarestben őrzik. Az ágyú hű másolatát kézdivásárhelyi mesterek öntötték 1971-ben a múzeum számára.

Bem nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek hadianyaggyártásban elért sikereit és a harcokban tanúsított hősiességét, ezért tábori nyomdáját a városnak adományozta. Ezzel nyomtatták itt Háromszék első lapját, a Székely Hírmondót, 1849-ben.

A kiállításon a látogató megismerheti a szabadságharc idején használt fegyvereket: a lándzsát, a puskát, a pisztolyokat és a kardokat.




2022.07.21
A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik 2022. július 21-én, csütörtökön 17 órától Albert Levente sepsiszentgyörgyi képzőművész Metaformák> című kiállítása.[ részletek ]
2022.07.20
Háromnapos nappali tábort szervez a Székely Nemzeti Múzeum 2022. július 20-22. között a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.[ részletek ]
2022.06.23
A Székely Nemzeti Múzeum 2022. június 23-án, csütörtökön tartja hagyományos Múzeumok éjszakája programját a sepsiszentgyörgyi Lábasházban és az Erzsébet parkban.[ részletek ]
2022.06.10
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2021. 180 oldal [ részletek ]
2022.05.26
Május 26-án, csütörtökön 17 órától kerül sor az Egy korszak lenyomata. Válogatás Szigetvári Ferenc fotóhagyatékából című katalógus bemutatására. [ részletek ]
2022.04.26
A Székely Nemzeti Múzeum a Lábasházban nyitva tartó Somogyi Győző kiállítással és egy különleges, a könyvtár egyik legrégebbi és Sepsiszentgyörgy városához szorosan kötődő műtárgyának bemutatásával kapcsolódik be a Szent György Napokba. [ részletek ]
2022.04.11
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben az 1885. április 12-i alapítási dátumhoz legközelebb eső hétvégén tartja ünnepi közgyűlését és díjkiosztó gáláját, erre idén április 9-én, szombaton került sor a hagyományos helyszínen, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. [ részletek ]
2022.03.31
2022. március 31-én, a hónap utolsó csütörtöki délutánján 17 órától bemutatjuk a márciusi hónap műtárgyát, amely szorosan kötődik az éppen látogatható időszakos kiállításunkhoz. [ részletek ]
2022.03.17
2022. március 17-én, csütörtökön 17 órától Éltes Barna szobrászművész újabb kiállítását nyitja a Székely Nemzeti Múzeum. [ részletek ]
2022.03.08
2022. március 8-án nyílik és négy hónapon keresztül látható a sepsiszentgyörgyi Lábasházban Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és grafikusművész Magyar hősök arcképcsarnoka című nagyszabású képzőművészeti kiállítása.[ részletek ]
2022.02.24
A Székely Nemzeti Múzeum időszakos kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. február 24-én, csütörtökön 17 órától Éltes Barna sepsiszentgyörgyi szobrászművésznek, a múzeum munkatársának nyílik kiállítása Fent címmel. [ részletek ]
2022.02.03
A nyíregyházi Kállay Gyűjteményben megnyílt vándorkiállítást március 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. [ részletek ]
2022.01.25
A járvány és a múzeum főépületének felújítása miatti költözés néhány évre szüneteltette nagy sikerű, A hónap műtárgya címet viselő sorozatunkat. 2022-ben azonban minden hónap utolsó csütörtöki napján újra közszemlére tesszük gyűjteményeink egy-egy kiemelt, különleges, esetleg soha nem látott darabját ideiglenes kiállítóhelyünkön, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2022.01.21
A 20. század elején – akárcsak Kossuth korában – a honi ipar pártolása céljából felszólították az üzlettulajdonosokat, hogy forgalmazzanak a helyi gyárak által készített termékeket, és ezáltal segítsék a helyi ipar fellendülését. [ részletek ]
2022.01.14
Több esztendőn keresztül, ahányszor Albert Ernő tanár úrnál jártunk, mindig ránk bízta valamelyik féltve őrzött kincsét. A diákjai gyűjtését, a saját jegyzeteit, az éveken át fogalmazott tanulmányait. [ részletek ]
2021.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum Pincegalériájában, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban (Szabadság tér, 7.) 2021. december 17-én, pénteken 17 órától megnyílik Baab József Visszaveszem a nevemet című tárlata [ részletek ]
2021.10.06
Gábor Áron rézágyúja a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2022.